A szakvélemény és ami mögötte van

Nem titok, hogy dolgoztam már a gyógyszeriparban és jelenleg is a gyógyszeripart erősítem. Sőt, párom is a gyógyszeriparban dolgozik, így jókat szoktunk mosolyogni vagy éppen sírni a történeteken, amikkel találkozunk.

Egy érdekes történetet osztok most meg veled, amiből hiányzik a happy end, viszont jócskán szolgáltat tanulságot, melynek levonását meghagyom neked.

Nem fogok gyógyszerneveket, de még csak hatóanyagokat sem említeni, mert sajnos általánosságban is vehető a sztori.

A szabad rablás

Öt évig dolgoztam egy bizonyos esetekben életmentőnek is mondható, originális (eredeti) gyógyszerrel. Rengeteg munkánk volt benne, hogy Magyarország piacvezető készítménye legyen. A gyógyszer szakmai támogatása is nagy volt, így jó volt vele dolgozni, hiszen nem egy cukorkát árultam, hanem egy komoly, klinikai vizsgálatokkal megtámogatott és ténylegesen hatékony, emberéleteket megmentő készítményt nyújtottunk betegnek (vevőnek) és orvosnak egyaránt.

Mint egy idő után minden originális készítmény, a mi gyógyszerünk is elveszítette a védettségét, megjelentek forgalomban az olcsóbb másolatok, a generikus készítmények. A gyógyszerpiacon ez a dolgok rendje, nincs ebben semmi meglepő, bár megélni eléggé rossz érzés. Főleg, hogy látod, ahogyan a munkád gyümölcsét hiéna módjára rabolják le rövid távú hasznot ígérő piaci szereplők.

A történethez itt kapcsolódunk be, de előtte még fontos annyit tisztázni, hogy az említett originális készítménynek létezik egy ún. autogenerikuma, ami nagyon kedvező áron elérhető érhető el, az eredeti készítmény pedig pár hónappal ezelőttig még drágán beszerezhető volt, de ma már teljes áron sem vásárolható meg – kivonta a cég a piacról.

Mi az az autogenerikum? Egy olyan készítmény, amelyet az eredeti (originális) készítmény generalizálódása (szabadalom lejárta) után ugyanaz a gyártó készít, de más néven. A készítmény 100%-ban megegyezik az eredeti, értékes márkával, csak a piaci változásokhoz alkalmazkodva olcsóbban kínálja a cég. Ezt az eredeti gyártó azért tudja megtenni, mert ekkorra már a kutatás és fejlesztés költségeit (és a megérdemelt profitot) megtermelte az originális készítmény. Egyre több eredeti gyártó él ezzel a megoldással, hiszen így nem egy „idegen” generikus cég termékét vásárolja meg a beteg, hanem hű marad az eredeti készítményhez, gyártóhoz és ugyanazt a megszokott és biztonságos minőségi készítményt kapja, mint korábban – csak olcsóbban.

A márkahű beteg

Történetünk főszereplője egy idős hölgy, hívjuk Marika néninek (a családomban sok Mária volt/van 🙂 ). Marika néni nyugdíjas, aki abban a ritka szerencsés helyzetben van, hogy nem kell a gyógyszerei költségén aggódnia, meg tudja venni akár a drágább készítményeket is – és meg is veszi.

Egy életmentő beavatkozás után Marika néni is megkapta az általam korábban képviselt gyógyszert, akkor még támogatással, szakorvosi javaslatra. Élethosszig kell szednie, mivel együttműködő és megfogadja orvosai tanácsát, kitartott a készítmény mellett még akkor is, mikor már léteztek az olcsóbb változatai.

Kifizette érte a – nem túlzás – 8-szoros árat, márkahű volt. Számára a biztonságot is jelentette a készítmény. Ahogy említettem korábban, az eredeti készítményt már nem lehet kapni teljes áron sem, így Marika néni megfogadta a gyógyszerésze tanácsát (nem én voltam), aki felajánlotta neki az autogenerikum készítményt. Marika néni ahogyan az orvosa szavában, szakértelmében is megbízik, ugyanúgy ad a gyógyszerésze véleményére: elfogadta a felajánlott segítséget és mivel az eredeti készítményhez képest csak a névben volt eltérés (minden 100%-ban egyezik vö: más generikus készítménynél nem), a terápia folytatódott tovább.

A szakvélemény

Telt, múlt az idő, Marika néninek vissza kellett mennie a területileg illetékes szakfőorvoshoz új javaslatért. A vizit alkalmával Marika néni újabb tanácsot kapott: ne azt szedje, amit a gyógyszerész ajánlott, van annál olcsóbb! (bár szakmailag a legjobb döntés volt Marika néni korábbi gyógyszere – a szerk.)

Ebben a bejegyzésben nem szeretnék kitérni rá, hogy vajon mi és hogyan motiválta az orvost. Ez egy külön „műfaj” és az amúgy is romokban heverő orvos-beteg-gyógyszerész bizalmi kört nem akarom tovább rontani. Ugyanakkor a beteg valamilyen szinten mindig ki van szolgáltatva egy szakértő véleményének, legyen az a nagy tiszteletű főorvos úr véleménye, vagy legyen az az én segítő, de ellenvéleményem. Ez egy bizalmi játék, ami viszont véresen komoly.

Marika néni generikus (pontosabban autogenerikus!) készítménye bőven tolerálható árszintű, és mint tudjuk, Marika néni megvette a többezer forintos, a másolatokhoz képest közel 8-szoros áron kapható eredeti készítményt is, nem kellett a parizerből másnap a boltban kevesebbet kérnie emiatt. Bár nem kérte, orvosától kapott egy olcsóbb készítményt, ami az én saját véleményem szerint a másolatok között az egyik legrosszabb (egy kis kémia: a hatóanyag egy másik só formájában található a készítményben), de én elfogult vagyok a témában.

Ugye érzed, ahogyan a történetet egyre jobban áthatja az etikus szakmai döntéshozatal?

A felülbírálat

Az a legnagyobb bajom a gyógyszerek generalizálódásával, hogy bár szükség van olcsóbb készítményekre is, szerintem többet ártanak azáltal, hogy olcsók. Kifejtem.

Nem feltétlenül minőségbeli problémára gondolok, hanem arra, hogy az alacsony árak miatt – a koránt sem reprezentatív tapasztalatom alapján – elveszik a betegek (vevők) egészséges betegségtudata. Ez így visszaolvasva eléggé paradox. Arra gondolok, hogy egy árszint alatt már maga a beteg is megkérdőjelezi, hogy „hát mi van ebben 75 forintért? Hatni fog?” vagy „Csak 320 Ft? Hát akkor ez nem is komoly gyógyszer, kell egyáltalán szednem?”. Megtörtént esetek.

A történethez visszakanyarodva, Marika néni gyógyszerpiaci „fejlődése” nem ért véget. A friss javaslattal jelentkezett háziorvosánál, akit döntéshozatalában ismét más vektorok motiváltak, így egy újabb, még olcsóbb készítményt ajánlott fel Marika néninek. Annak a Marika néninek – ismétlés jön -, aki korábban megvette a többezer forintos, a másolatokhoz képest közel 8-szoros áron kapható eredeti készítményt is.

Generikus autogenerikum. Hoppá, újabb fogalom. Ez a fogalom azonban csak általam kreált és egy leleményes szomszédos ország beli generikus gyártónak köszönhető. A vaklicitek során, az originális gyártókhoz hasonló márka és brand hírnév védelmi okokból nem a készítménye árát csökkentette, hanem behozott egy másolatot (Figyelem, másolat másolatáról beszélünk, ami nyilván itt is ugyanaz, csak már eleve másolat – összezavarodtál? Remélem nem.), más néven és olcsóbban. Ügyes.

Marika néninek felajánlott még olcsóbb készítmény egy generikus másolat másolata, ami bár véleményem szerint jobb, mint a korábban kapott gyendébb minőségű másolat, de remélem mostanra te is látod, hogy a történet pikantériája máshol rejlik.

Öszzefoglalva

A tökéletes gondozáshoz minden adott volt:

• egy fizetőképes vevő, aki egyben jól együttműködő beteg is
• az eredetivel 100%-ban megegyező készítmény, ami még kedvező áron is kapható
• egy tájékozott, lelkiismeretes gyógyszerész
• problémamentes terápia

Marika néni ad az orvosai tanácsára, így az általuk ajánlott készítményt szedi most és gyógyszerésze segítő tanácsára sem hajlandó visszatérni a korábban jól bevált és az eredetivel 100%-ban megegyező készítményre.

Betegként sokszor nagyon nehéz lehet a több, egymásnak akár ellent is mondó vélemények között eligazodni. Kiben bízzak meg? A nagy tekintélyű főorvosban? A heti, havi szinten segítő háziorvosban? A szakmailag felkészült gyógyszerészben?

A gyógyszerésznek nem etikus beleszólni az orvos gyógyszerelésébe. Vannak esetek, amikor viszont nagyon kilóg az úgynevezett lóláb és nem szabad elmenni mellette.

Marika néni, bár nem kérte, olcsóbb készítményt kapott, amivel, ha a piaci kínálatot nézzünk, koránt sem járt a legjobban. Bár az is tény, hogy holnap vagy holnapután nem valószínű, hogy infartkust fog kapni.