Mi változott a gyógyszerek rendelésében?

Figyelem! A bejegyzés több, mint 1 éves, a benne található információk elavultak lehetnek. A 2013-as változásokról hamarosan egy új bejegyzés jelenik meg itt a Patikablogon!

Még januárban írtam arról, hogy mi változik márciustól a gyógyszerek rendelésében. Akkor, szinte minden fronton nagy volt a felháborodás, hiszen az új dolgokat, a változásokat nehezen éljük meg, pedig van, hogy a változás jó.

2012. mácius 1-óta eltelt másfél hónap mindannyiónk számára – gyógyszerész, beteg, orvos – egy jó tapasztalat volt. 2012. április 1-óta a gyógyszerészek életébe egy újabb nagy változás jött, kísérleti jelleggel bevezetésre került a hatóanyag alapú gyógyszerrendelés, egyelőre csak a koleszterincsökkentők körében. Itt csak két hét tapasztalatát tudom megosztani veled, de kellően tanúlságos ez is.

Az első napok

Nem ment valami zökkenőmentesen az átállás, talán az orvosok sem voltak felkészülve az új szabályokra, azok alkalmazására. Bár mi a gyógyszertárban tisztában voltunk a minket és a betegeket érintő változásokkal, azért „menet közben” derültek ki esetek, amikkel nem tudtunk mit kezdeni. Én ilyenkor első körben a jogszabályhoz és a józan észhez nyúltam, majd ha nem sikerült egyértelműen kideríteni, hogy mi a teendő, nem csináltam presztízs kérdést a problémából: felhívtam a legilletékesebbet, az Egészségpénztárat (most rövidítettem a nevét).

Mikortól lehet kiváltani a receptet?

Amennyiben az orvos több hónapra elegendő gyógyszert rendel (maximum 3 hónapra), akkor fel kell tüntetnie a recepten, hogy mikortól váltható ki a gyógyszer illetve, hogy meddig elegendő a rendelt gyógyszermennyiség.

A jogszabály szerint, melyben most hirtelen ezt a lehetőséget nem találom, a gyógyszer a recepten feltüntetett kiválthatósági dátum előtt 7 nappal már kiadható. Sokáig nem tudtuk, hogy a recepten feltüntetett dátum már tartalmazza ezt a 7 napot vagy sem.

Meddig érvényes a recept?

A változások életbelépése előtt egy recept 90 napig (ami nem egyenlő 3 hónappal) volt érvényes. Adódott a kérdés, hogy ha az új rendelet szerint meg kell adni a dátumot, hogy mikortól váltható ki a recept és a gyógyszerelés meddig elegendő, akkor vajon hogyan alakul a receptek érvényessége. Mindenki úgy gondolta, hogy mivel egy recepten csak egy havi gyógyszeradag rendelhető, ezért a recept érvényessége is 30 napra módosul. Persze mentek a pletykák is erről. Az ellentmondás, hogy mi van a második és harmadik hónapra felírt (kb. 60 és 90 napos) receptekkel – ugyanis ezek 30 nap után akkor érvénytelenek lennének – ismét arra késztetett, hogy kérdezzek.

A receptek továbbra is 90 napig érvényesek. Így tehát, aki spórolt a gyógyszereivel és van még „tartalékban” 1-2 dobozzal, így nincs rákényszerülve arra, hogy kiváltsa az új recepteket (megtörtént eset), akkor előfordulhat, hogy a recepten feltüntetett kiválthatósági dátum után akár 30-40 nappal érkezik meg a patikába a beteg a gyógyszeréért. A recept érvényes, a gyógyszer kiadható, 90 napon belül.

Update: a fent leírt jelenség létezik, rengeteg gyógyszer van otthon „tartalékban” a betegeknél. Ezt most csak azért emelem ki, mert ez igazolja, hogy a rendeletalkotó szándéka (gyógyszerpazarlás visszaszorítása) mögött kivételesen tények vannak.

Mi a  helyzet a fogamzásgátlókkal?

Sok orvos nem volt hajlandó három havi fogamzásgátlót felírni, mivel a rendelet tartalmaz egy olyan részt (ami számomra továbbra is ellentmondásos, de erről egyelőre nem írok), mely szerint egy recepten csak egy hónapra elegendő gyógyszermennyiség rendelhető. Mivel a fogamzásgátlókon nincsen társadalombiztosítási támogatás, ezért nem vonatkozik rájuk a rendelet. Tehát fel lehet írni 3 havi fogamzásgátlót.

Hatóanyag-alapú gyógyszerfelírás

A rendeletalkotó célja kettős volt: egyfelől a Széll Kálmán terv részeként költségcsökkentési megfontolás, a generikus program ösztönzőrendszere és a hatóanyag-alapú felírás kettősével. Ezekről majd egy külön bejegyzésben részletesebben is írok.

Másfelől egy olyan „új” gyógyszerészi kompetenciát „adott” a szakma kezébe, amivel a szakma képviselői körében nagy népszerűségre tett szert – kvázi dobott egy csontot, amin lehet rágódni, ki-ki értelmezze ezt pozitívan vagy negatívan.

A hatóanyag-alapú gyógyszerfelírás lényege az, hogy az orvos nem a gyógyszer gyári nevét, hanem csak annak hatóanyagát, kiszerelését (28x, 30x stb…) és adagolását tünteti fel és a gyógyszerész dönti el, hogy az elérhető készítmények közül melyiket adja a betegnek. Ha ez a rendszer működne, akkor idővel némileg képes lenne kompenzálni a gyógyszertárak 2004-óta (Molnár-, majd Horváth Ágnes éra szabad rablása) elszenvedett veszteségeit.

Azt kérded, hogyan? Jelenleg azokból a készítményekből, melyeknek vannak úgynevezett generikumai (olcsóbb, másolat gyógyszerek), azokból ésszerűen, gazdaságosan és betegérdeket szem előtt tartva készletezni szinte lehetetlen. Első lépésként én a hatóanyag-alapú gyógyszerfelírás előnyét gyógyszertárüzemeltetési oldalról abban látom, hogy az eddigi kb. 10 készítményből most elegendő lenne 5 készítményt tartani. Mondjuk azokat, melyeket szakmailag jónak, a beteg számára jó minőségűként és nem utolsó sorban a patika számára gazdaságilag kifizetődőként ítélünk meg. Erre csak habként jön a gyógyszergyárak piacvédő promóciója (például számlakedvezmény), mely tulajdonképpen az eddigi orvost „szponzoráló” tevékénység áthelyezése a patikák szintjére.

Az eltelt 16 nap alatt a kiindulás ötlet jelentősen felhígult, ami miatt nekem az a meglátásom, hogy ebből a rendszerből semmi nem lesz. Már április elsején megjelent a NEFMI honlapján egy módosítás, mely szerint továbbra is lehetőség van arra, hogy az orvos megjelölje a recepten, mely készítményt kívánja rendelni a betege számára.

Ezen új elem bevezetését elősegítendő, azokban az esetekben, amikor a beteg kezelőorvosa úgy ítéli meg, hogy a hatóanyagnév, a hatáserősség és gyógyszerforma recepten történő kötelező rögzítése mellett indokolt, továbbra is feltüntetheti az általa javasolt gyári gyógyszerkészítmény nevét is.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium ezen intézkedéssel is elő kívánja segíteni az átállás zökkenőmentességét, és a betegek tájékozottságát.

A betegek a régi gyógyszerük dobozával érkeznek, vagy kis cetlivel, amit az orvosuktól kaptak, hogy melyik készítmént kérjék. Ami a hatékony és biztonságos gyógyszerelést figyelembe véve egy teljesen jogos reakció és cselekvés, viszont így értelmét veszti a hatóanyag-alapú gyógyszerrendelés.

Ergo, marad minden a régiben.

A hivatásom Kamarája is kiadott még a beveztés előtt egyfajta útmutatást, hogy miként kezeljük ezt az új helyzetet. Nyílván szükséges egyfajta átmenet, hogy mind a gyógyszerészek, mind a betegek, mind az orvosok számára, hogy hozzászokjanak a hatóanyag-alapú rendeléshez, de ha végignézzük az ajánlást és betartjuk azt, akkor sem a Széll Kálmán terv sem a gyógyszerészi kompetenica növekedése nem valósul meg. Komplex kérdés ez, idő kell még a rendszernek, hogy finomodjon, kialakuljon.

És akkor mi változott a gyógyszerek rendelésében, kiadásában?

Sok minden, de igazából semmi. A gyógyszerész-beteg-orvos háromszögben az ellentétek tovább éleződtek, az indulatok nagy része a patikában csapódott le – mint mindig. Elindult az orvos-gyógyszerész nyilatkozatháború, a felelősség áthárítása.

Míg az új gyógyszerrendelési szabályok megjelenésekor őszintén azt gondoltam, hogy ez jó és van értelme (a közös kassza ésszerűen tud megtakarítani), addig az eltelt másfél hónap tapasztalatai és a rendelet puhításai után már kételkedem az újítások sikerében. Így, ebben a formában nem látom értelmét.