Egy fontos határidő közeleg

avagy, remek alkalom átgondolni a kamarai tagdíjat

február 11, 2015

Figyelem! Ez a bejegyzés már több mint 1 éves, tartalma elavult lehet!

Még nem találkoztam olyan gyógyszerésszel, aki a kamarai tagdíjjal teljes mértékig elégedett lett volna. Volt aki a mértékével nem értett egyet, volt aki az ár/érték arányával és van aki nemes egyszerűséggel kútba dobott pénznek, egy kvázi adónak tekinti.

Az idei évben is jó időben kikerült a Kamara honlapjára a tájékoztató (2015.01.07.), mely tartalmaz minden fontos részletet. Egyik szemem sír, a másik nevet, hiszen egyfelől jó a gyors és pontos információáramlás, másfelől viszont szomorú, hogy ez többnyire csak a behajtásoknál és kötelezettségeknél van így.

A mérték

A teljesség igénye nélkül: személyi jogos gyógyszerész tagdíja (laikus olvasóimnak: ő az, aki a gyógyszertárért felel, 2017-től minimum 50%-ban tulajdonos is) 46.000.- HUF. Ezzel szemben a beosztott gyógyszerészé 23.000.- HUF azaz pont a fele. Aztán ott van az „én fajtám” adója, a nem egészségügyi tevékenységet folytató aktív gyógyszerészé, 11.500.- HUF, azaz a beosztott gyógyszerész tagdíjának a fele, személyi jogosénak a negyede. Mindegyik esetben éves díjakról beszélünk.

Önmagában egy számról, egy összegről nehéz viszonítási alap nélkül bármit is felelősen mondani, de ha csak a mértéket nézzük, egy előrelátó gyógyszerésznek a havi 3.833 és 1.916 HUF összegek nem tűnnek vészesnek. Ha bevesszük a képletbe a fizetés- és vagyonszintek közti különbséget, akkor már feltűnhet, hogy a személyi jogos gyógyszerészek tagdíja rendkívül alacsony, vagy, hogy korrektebb legyek: a beosztott gyógyszerészek tagdíja aránytalanul magas.

Az ár/érték

Muszáj behozni egy új változót annak érdekében, hogy az előbbi kijelentést indokolni tudjam. Sokan érzik úgy, hogy a befizetett tagdíj (kvázi sarc) ellenében nem kapnak semmi olyan hozzáadott értéket a Kamarától, mely miatt „megéri” kötelezően tagnak lenni.

Egyre több kollégámtól hallom azt (az egyéni sérelmeken, csalódásokon túl), hogy a Kamara csak a tulajdonosok (személyi jogosok) érdekeit képviseli, a beosztottakét egyáltalán nem. Ennek azért van jelentősége, mert megmagyarázza a beosztott gyógyszerészek tagdíjával kapcsolatos aránytalanul magas véleményt, rávilágít az ár/érték reláció torz mivoltára és segít megérteni, hogy miért tekintenek egyesek adóként a tagdíjra.

Naívan gondolhatnánk azt, hogy legalább a közös múltunkat/jövőnket megvitató Köztestületi Napokon (leírom lassan még egyszer: K Ö Z testületi Napok) való részvétel ingyenessé tehető a tagdíjból, de nem: a parádén állni kell a zechet.

De akkor miért fizetünk kamarai tagdíjat?

Olyan selmeczigabriellásan megválaszolva: CSAK!

Kicsit bővebben: mert kötelező a tagság.

Még bővebben: el kell tartanunk egy nagy apparátust, mely a szakma vízfejeként kijelöli az egyetlen és sérthetetlen irányt.

De most tényleg, komolyra fordítva a szót: fenntart egy színvonalas újságot, minőségi hírlevelet küld, megalkot ajánlásokat a modern kor szelleme szerint, vállalkozni vágyó fiatal gyógyszerészeknek segítséget nyújt az eladó patikák felkutatásában, patika üzemeltetéshez, üzleti terv elkészítéséhez templátokat nyújt, gazdasági tanácsadást ad, nyilvántartást vezet patikák adatairól, melyek a közszolgálatot megsegítik, jövőképet vázol, van víziója a jövő gyógyszerészetéről, digitális fejlesztésekbe fog, innovál, kitekint az országon kívülre, hogy átemeljen jövőbe mutató megoldásokat, kiáll a tagjai mellett a kormányzattal szemben, stb…ja várj, ezek nem igazak.

Epilógus

Talán azon kevesek közé tartozom, akik azt vallják: én szívesen adózok, akár magasabb kulccsal is. Egy feltételem azonban van. Ne lopják el az adóforintokat, értelmes fejlesztésekre (!) költsék azokat és legyen látszata az adózásnak (nem, a stadionépítés nem az).

Hasonlóan vagyok a tagdíjakkal is. Talán ideje lenne elgondolkozni azon és számonkérni, hogy mit kapunk a tagságért cserébe. Szolgálat? Érdekképviselet? Szolgáltatás?

Ideje lenne a gyógyszertár tulajdonosoknak felhagyni a gyakorlattal, hogy kifizetik a beosztottak helyett a kamarai tagdíjukat, hiszen így nem a saját bőrükön érzik, hogy mennyire kidobott pénz ez, nem fogják számonkérni a tagság vezetőit, tisztségviselőit, hogy mi miért vagy éppen miért nem történik.

Végezetül egy Wikipédia szócikket javaslok átolvasni: részvételi demokrácia.

Ja, meg ne felejtsétek el: ha érvényesíteni akarok a félhavi kedvezményt, akkor egész éves tagdíjat, egyéb esetben pedig féléves tagdíjat fizesd be február 14-ig és a dézsma letudva!

(A bejegyzéshez itt tudsz hozzászólni.)

nextserver A Patikablog oldalait a NEXTSERVER tárolja.