Egy bejegyzés margójára

A könyvkiadás és a gyógyszerészet párhuzamai

április 20, 2015

Figyelem! Ez a bejegyzés már több mint 1 éves, tartalma elavult lehet!

A múlt héten olvastam egy érdekes bejegyzést, melyet Alcser Norbert, a Publio Kiadó tulajdonosa írt egy konkurens kiadó ügyvezetőjének interjúja kapcsán.

Rögtön írtam is Norbertnek és megkértem, hogy változatlan fomában közölhessem a bejegyzését, mert egyből láttam párhuzamot a gyógyszerészet aktuális problémával.

Érdemes elolvasnod, aztán mondom a párhuzamot.

Bedőlünk, vagy nem dőlünk

Bleyer András az Ab OVO kiadó ügyvezetője a Napi gazdaságban az alábbi nyilatkozatot tette:

“A Pécsi direkt és az Ulpius-ház bedőlése alapvetően nem fogja megrengetni a piacot.”

Azonban komoly problémaként említi a könyvkiadás helyzetére vonatkozóan az alábbi megállapításokat:

Kevesebbet olvasnak az emberek.

Vessünk egy pillantást a NOP által készített médiafogyasztási felmérésre, melyben világviszonylatban kiemelt 10. helyen állunk.
http://konyves.blog.hu/2014/03/05/olvasasban

Ma már szinte alig lehet színvonalasan előállított könyvet vásárolni 3–4 ezer forint alatt.

Most elegánsan lépjünk azon túl, hogy az Ab OVO könyveinek nagyrésze a honlapjuk információja szerint 3000 Ft alatt van.

A terjesztői jutalék igen magas, legalább 50 százalék.

Sajnos ezzel nem igen tudok vitatkozni, de ha nem lehet gazdaságosan értékesíteni a könyvet, akkor mi akadályozza meg a kiadót abban, hogy saját csatornáit használva értékesítse a könyveket. A honlapjukon nincs webáruház, hanem átirányítják a vásárlót az 50%-ot felszámító “igen gonosz” könyvterjesztőhöz.

A minőségi terméket garantáló digitális nyomda költségei szintén borsosak, és 200–300-as példányszám alatt csak magánkiadásban érdemes igénybe venni.

A technológia folyamatosan változik és az a 2–300 példány már 500 példányig is feltolható. Azonban a digitális nyomdának nem a nagy haszon az előnye. Hanem a költségek kordában tartása. Mivel a könyveket a megrendeléskor, vagy előtte pár példányban gyártjuk, nem kell százezreket kifizetni előre. Online terjesztés esetén pedig teljesen felesleges plusz raktárkészletet fenntartani.

A fentiekből keletkező cash flow problémát le is vezeti Bleyer úr, azonban ez nem a könyvkiadás hibája, hanem az üzleti modellé.

Nem véletlen, hogy a világban egyre nagyobb szerepet kap a self-publishing:

  • a költségeket szabályozott keretek között tartjuk
  • kiemelt magasabb jutalék
  • új típusú értékesítési csatornák bevonása
  • a szerző aktív részvétele az értékesítésben
  • stb.

Megrendít, vagy nem rendít?

Térjünk egy pillanatra vissza Bleyer úr nyilatkozatára:

“A Pécsi direkt és az Ulpius-ház bedőlése alapvetően nem fogja megrengetni a piacot.”

Ide másolnám az Ab OVO kiadó éves mérlegeit, melyek mindenki számára nyilvánosan hozzáférhetőek: (sárga vonal: nettó árbevétel, kék vonal: eredmény)

AbOVO

Jól látszik, hogy az utóbbi évek negatív változásai (Pl.: Alexandra) igenis befolyásolják még egy ilyen kisebb kiadó működését is.

Kedves Bleyer úr!

Önnek igaza van. A könyvkiadást nem a becsődölő nagyobb kiadók és könyvértékesítők fogják tönkretenni. Hanem a több mint 50 éve változatlan üzleti modell és az ehhez való görcsös ragaszkodás.

Magas költségek (könyvenként 1,2–1,5 millió forint), alacsony kiadói haszonkulcs (max. 20%), az alacsony jutalék miatti motiválatlan szerzők (kevesebb mint 10% szerzői jutalék).

Régi idők emléke

Ami a könyvkiadóknak az internet, a digitális felületek, a digitális tartalomfogyasztás térhódítása, az a tradícionális patikusok számára a patikaliberalizáció és az azt követő időszak. De mondhatnám azt is, hogy a merkantil-liberális patikusok számára a deliberalizáció.

Magyarán a párhuzam a régi idők emlékén való keserdés az egyik oldalon és a megoldáskeresés a másik oldalon (legyen szó bármelyik időszakról is). Norbert bejegyzésében az tetszett meg, hogy a kiadójuk – felismerve a változást – nem félt stratégiát váltani, új megközelítést alkalmazni és ezáltal a megváltozott piacon talpon tud maradni. Ebből adódóan nem kell a régi idők emlékén keseregni, lehet előre tekinteni és a jövőbe fektetni.

A patika az más

Igen, más. A szemlélet a lényeg! Keresni az új megoldásokat, a menekülőutakat a megváltozott piaci környezetben. Ezt persze nehéz elfogadni egy olyan környezetben, ahol “hivatalosan” minden cselekedet arra irányul, azt ígéri – pontosabban azt az illúziót kelti -, hogy a korábbi nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható, sok szellemi és pénzügyi befektetést nem igénylő, garantált, zárt, szabályozott piac visszaállítható. És az mindenkinek jó lesz. Nem lesz az! Aki most kimarad a változásból, az lemarad.

De nézzük, mit tanulhatunk a fent idézett cikk szemléletéből! Egy egyedi megközelítés, egyedi üzleti modell kivitelezése a patikában nem egyszerű feladat. Már csak azért sem, mert sajnálatosan a liberalizáció kármentése során a “ha nekem nem megy, ne menjen másnak se!” elv alapján olyan szabályozók születtek, melyek például egy etikus (és üzletileg is hatékony) patikai marketinget eleve kizár. Igen, önként dugtátok a fejeteket ebbe a hurokba!

A patika számára azonban továbbra is adott a lehetőség arra, hogy például a készletek optimalizálásával olyan termékportfoliot alakítson ki, mely állandóságot biztosít a vevők számára a termékek elérhetőségében, biztonságot biztosít a szakértelem és minőség által, ugyanakkor üzletileg is kifizetődő a gyógyszertárnak. Ez igényel némi menedzselést, melyben egyre több gyógyszergyár ad segítséget a patikalátogatóik és orvoslátogatóik által. Éremes kihasználni ezt a lehetőséget és elfogadni a partneri kezet, melyben természetesen mindkét fél profitál (win-win szituáció).

Bár leáldozóban van a magisztrális készítmények piaca, sok gyógyszerész a szakma egyik mindennapos legitimizációjának tekinti készítésüket. Talán nem is helytelenül! Érdemes megfontolni, hogy mely termékek azok, melyek üzletileg kifizetődőek és túl kell látni a magisztrális készítmények “viszik, mert receptre olcsó”, kissé negatív felhangú jelzőjén. Azt félve írom le, hogy optimalizálni is lehetne város, de akár régió szinten is a készítmények kisüzemi méretű gyártását, mellyel szintén költségoptimalizációt lehet elérni.

Szintén érdemes túllépni azon, hogy a patika és az ott dolgozók márpedig nem eladók, ők bizony nem fogják “tukmálni” a készítményeket. Ha te nem szoktál készítményt ajánlani a patikádba betérőknek, ajánlom keress fel egy olyan patikát, ahol ezt már művelik és kérdezd meg, milyenek a tapasztalatok! Meg fogsz lepődni! Az ajánlást azonban érdemes profi szakembertől megtanulni, például így, és akkor nem lesz tukmálás, sőt, a vevők még hálásak is lesznek érte. Tulajdonosként azt sem szabad elfelejteni, hogy csak az ajánlás nem elég, érdemes dolgozói motivációval is összekötni.

Status quo

Most hirtelen három példát említettem, amiben érdemes gondolkozni, de van még több a tarsolyban. Érdemes leülni és átgondolni, melyek azok a területek, melyeken újat lehet nyújtani ezen az erősen szabályozott piacon.

Nézd meg a konkurens patikákat, mit, hogyan csinálnak, miben jobbak mint a te patikád? Ne a rossz – pontosabban számodra nem tetsző és/vagy akár etikátlan – dolgokra koncentrálj, derítsd ki mik azok az erősségek, előnyök, amikkel egy konkurens bír, te pedig nem.

Nézd meg, mik a gyenge pontjai a konkurenciának, te miben tudsz ott jobb lenni? Jobb vagy egyáltalán vagy ez neked is egy gyengeséged? Tudsz rajta változtatni?

Nézd meg, milyen lehetőségeid vannak, amelyeket bár nem tudsz befolyásolni, de kedvezően alakíthatják patikád sorsát.

Nézd meg külső korlátok, melyek veszélyeztetik a sikerességét a patikádnak.

Ha ezeket megteszed, máris tettél a status quo ellen, hiszen véghez vittél egy kicsit kitekert SWOT elemzést.

És mégvalami: bár a gyógyszerészképzés eléggé sokrétű, interdiszciplinálris, de mindent azért mi sem tudunk, bár sokan vitatkoznak ezzel. Szakember tanácsát sosem szégyen kérni, sőt: megéri a befektetést!

(A bejegyzéshez itt tudsz hozzászólni.)

A "Like" gombra nyomva megoszthatod ismerőseiddel a bejegyzést!

ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR KERESŐ

nextserver A Patikablog oldalait a NEXTSERVER tárolja.