Szakvizsgát a vezető gyógyszerészeknek!

Jó vagy rossz a tervezett változás?

április 16, 2015

Figyelem! Ez a bejegyzés már több mint 1 éves, tartalma elavult lehet!

A Gyftv. 61. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Közforgalmú, illetve intézetig gyógyszertár vezetésére az a gyógyszerész jogosult, aki
a) magyar egyetemen gyógyszerész diplomát szerzett, vagy külföldi egyetemen szerzett gyógyszerészi diplomáját honosították vagy egyenértékűvé nyilvánították, illetve elismerték, b) a gyógyszerészek működési nyilvántartása alapján önállóan folytathat tevékenységet. és
c) rendelkezik az egészségügyért felelős miniszter rendeletében foglalt tevékenység végzése szerinti szakképesítéssel.

Reggeli „szaksajtó” böngészésem során akadtam a hírre, mely szerint egy újabb salátatörvényben kívánja a kormányzat tovább nehezíteni a patikavezetés feltételeit és ezzel a gyógyszerészek nagy többségének vágyát teljesítve még erőteljesebben biztosítani a zárt, monopol piac visszatérését.

Ez volt az első gondolatom, mikor olvastam a hírt, aztán kicsit tovább gondoltam. Kifejtem!

Élethosszig tartó tanulás

A gyógyszerészek folyamatos szakmai továbbképzési „kényszere” már most is biztosított. Az idézőjel annak szól, hogy véleményem szerint ezeknek a pontvadász továbbképzéseknek a színvonala számos esetben rettentő alacsony, melyről mind a szervező intézet, mind az előadók és sajnos mi, hallgatóság is tehetünk.

Az élethosszig tartó tanulás a szakvizsga és/vagy működési engedély érvényességének fenntartásához szükséges, ezt tematikus továbbképzések hivatottak biztosítani már most is, de a jövőben ez méginkább hangsúlyossá válhat, ha a gyógyszertárak vezetése szakvizsgához kötött.

Szóval, a tanulás, a továbbképzés miatt ez tervezet még akár jól is elsülhet, persze szükség lenne a tanfolyamok színvonalának emelésére, sőt az egész szakképzés átalakítására, amely azonban már korábban elindult.

Sajnos van egy olyan vízióm is, hogy ezzel párhuzamosan beindul a szokásos magyar mutyi, a pontok „okosban” történő  megszerzése – ami természetesen hivatalosan ma sem létezik.

Szakvizsga vs. szakvizsga

A második gondolatsorom között megtaláltam a pozitív oldalát is a tervezetnek, mely szerint a gyógyszertárak vezetésének feltételéül szabott szakvizsga kötelezettség magával hozhatja azt, hogy a patikák élére képzett, modern, gazdasági szemlélettel és szakmai szemlélettel felvértezett, szakmát és üzletet egymás mellett kezelni tudó szakemberek kerülnek.

Aztán itt is kicsit elméláztam: melyik az a szakvizsga, szakképesítés mely a gyógyszertár vezetéshez a legtöbb muníciót adhatja?

Szerintem – az új rendszer alapján – az 1.1-es kódszámú, azaz „Gyógyszertár üzemeltetés, vezetés”. Nem szeretnék rangsort felállítani szakvizsga és szakvizsga között, de az könnyen belátható, hogy egy pl. „3.1. Gyógyszertechnológia” szakvizsga által nyújtott tudásanyag nem feltétlenül vág össze a gyógyszertár felelős vezetéséhez szükséges ismeretanyaggal.

Ha jól értelmezem a tervezetet, akkor az új szabályozás sem konkrét szakképesítéshez fogja kötni a patika vezetéséhez szükséges szakvizsgát, hanem darab-darab alapon fog működni.

Így ennek nem sok értelmét látom.

Képezzünk patika menedzsereket!

Van egy naív, már-már romantikus vízióm: hozzáértő szakemberek ülnek döntéshozói pozíciókban! És itt most nem feltétlenül csak a patikai, hova tovább gyógyszeripari területre gondolok, hanem úgy en bloc, ország, állam szinten. Természetesen felnőttem már én is annyira, hogy az ilyen és hasonló álmaimat csak itt szűk körben merem már csak megosztani, hiszen a valóság az teljesen más képet mutat.

Ezért sem hagytam magam, hogy az első már-már keserű gondolat elurakodjon rajtam a fenti hír olvasása kapcsán, hiszen ott volt pár percig a reménysugár, hogy kifejezetten patika menedzselésére, vezetésére felvértezett szakemberek képzését követelné meg a kitalált rendszer.

A jelenlegi patikavezetők hosszú évek alatt szerezték meg (vagy éppen nem) azt a tudást, mely a fennmaradáshoz szükséges, túléltek liberalizációs viharokat, vakliciteket és biztos vagyok benne, hogy túl fogják élni a deliberalizáció káros hatásait is. Persze mindennek megvan a maga ára, szakmailag és üzletileg egyaránt. Elég csak arra gondolni, régen milyen fénye volt a siófoki konferenciáknak, még helikopteres belépő is volt, csudaszép autók a parkolóban…

A probléma csupán az, hogy sok esetben az ilyen túlélés nem más, mint sodródás, ad-hoc intézkedés, napról napra üzletvezetés és egy külső hatalomtól (állam, isten, kamara, ufók, guru, valaki más, a szomszéd néni stb…) való függés. Hiányzik a tudatosság, a tervszerű működés, a miértek megértése, az előre tervezés, a sales (szitokszó!) és marketing stratégia.

Ha az új rendszer az 1.1-es kódszámú „Gyógyszertár üzemeltetés, vezetés” szakvizsgához kötné a gyógyszertárak vezetését, és ezzel párhuzamosan jelentősen emelkedne a képzések színvonala, akkor 2025-től igazi patika menedzserek állhatnának a gyógyszertárak élén, akik a magas szakmai színvonal mellett az üzleti szemléletük miatt magas minőséget is tudnának biztosítani, fenntartható üzletmenetet és talán (!) erőteljesebb érdekképviseletet.

Persze érdemes azt is átgondolni, hogy 2025-ben vajon lesznek-e szakképesítésbe bevonható, generációváltó fiatalok – pontosabban akkor már nem is annyira fiatalok.

A szerző – én – gyógyszerügyi szervezés és igazgatás szakvizsgával bír.

nextserver A Patikablog oldalait a NEXTSERVER tárolja.