szeptember 28, 2012

Figyelem! Ez a bejegyzés már több mint 1 éves, tartalma elavult lehet!

Az idei évben már második alkalommal, a vaklicit következtében egyes gyógyszerek árai jelentősen csökkennek.

Az árváltozás hatásai felemásak: a betegek egy csoportjának kedvező a változás, mert olcsóbban juthatnak hozzá a gyógyszereikhez. Az állam számára szintén kedvező (rövid távon) az árváltozás, hiszen kevesebbet fog gyógyszerár támogatásra költeni. A gyógyszergyártók és gyógyszertárak számára azonban kedvezőtlen a változás. De nézzük csak szépen sorban.

Mi az a vaklicit?

A vaklicitet még 2011-ben vezette be az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), azzal a nem titkolt céllal, hogy lenyomja a gyógyszerek árait, ezzel költségcsökkentést elérve a gyógyszerkasszában.

A vaklicit lényege, hogy a gyógyszergyártókat árcsökkentésre késztette az OEP, azáltal, hogy egy kissé zsarolásra hasonlító módszerrel (magas ár esetén támogatás megvonás) licitálniuk kell és úgy kell árat javasolniuk az OEP felé, hogy nem tudják, a versenytársak milyen árat adtak be.

Ennek a “licitnek” azért van jelentősége, mert a beadott árak alapján fog majd a készítmény állami támogatást kapni. Annak a gyártónak az adott készítménye kapja meg a “referencia” támogatást (50%, 55%, 70% stb.), aki a legalacsonyabb árat kínálta. Aki viszont lényegesen e felett az ár felett van, az akár ki is eshet a támogatotti körből, vagy, mivel nominálisan ugyanazt a támogatási összeget kapja meg, mint a legolcsóbb készítmény (vagy készítmények), az ára jelentősen emelkedhet.

Érthető? Ha nem, kérdezz nyugodtan!

Kinek jó az árváltozás?

Látszólag úgy tűnik, hogy jó a betegnek és jó az államnak. Az állam spórol a kiadásain, megtakarít több mint 60 milliárd forintot. Ha nincs pénz, akkor érthető, hogy költségcsökkentés a cél – bár több területen továbbra is hiányzik a radikális beavatkozás. Úgy gondolom azonban, hogy az út, amire ráléptünk, hosszútávon nem jó.

Jó a betegnek, mert olcsóbbak lesznek a gyógyszerek. De tényleg jó ez? Sok beteg megszokott, jól bevált gyógyszerelése kerül megváltoztatásra amiatt, mert az orvos (vagy a gyógyszertár) az OEP által kívánatosnak tartott preferált ársávból választ készítményt. A gyógyszerek esetében azonban sokszor beigazolódott már az ősi közmondás: olcsó húsnak híg a leve! Az olcsóbb, generikus (másolat) gyógyszerek – bár van köztük jó minőségű – nem minden esetben állják meg a helyüket egy korszerű terápia részeként. A nem megfelelő hatás újabb gyógyszer felírásával, vagy dózisemeléssel kerül kompenzálásra, ami végül többletkiadást jelent. Sokkal célravezetőbb lenne a drágább, de hatékony gyógyszereket támogatni – de ez a vita nagyon messzire vezetne.

Miért nem kapható a gyógyszerem?

Átmeneti kellemetlenség, ami a betegeket érinti, hogy az árváltozások kapcsán gyakran nem jutnak hozzá a felírt gyógyszerükhöz. Ezt okozhatja készlethiány is, de sokkal inkább a patikák készletezési gyakorlata.

Az a patika, aki talpon akar maradni, odafigyel a készletezésre és azokból a készítményekből, amelyeknek változik az ára, minimális készletet tart. Erre azért van szükség, mert egy-egy ilyen árváltozás komoly veszteséget termelhet a gyógyszertáraknak. Vegyünk példának egy koleszterinszint csökkentő gyógyszert, aminek a teljes ára (amihez az állam majd a támogatást adja) akár 500-600 forintot is változhat. Ha egy ilyen gyógyszerből több darab is “megmarad” a patikában, az akár több ezer forintos veszteséget termelhet.

Ezért találkozhatsz az árváltozás előtti pár hétben azzal a problémával, hogy a gyógyszeredért vissza kell menned a patikába, mert csak annyit rendelnek vagy tartanak készleten, amennyit biztosan elvisznek a betegek, vevők.

Kinek rossz az árváltozás?

Jó kérdés. Rossz a gyártóknak, mert szándékukon és üzleti érdekeiken felüli mértékben kell az áraikat csökkenteni. Ez kifejezetten az innovatív (kutatást végző, eredeti készítményeket gyártó) gyógyszergyáraknak árt, mert az alacsonyabb támogatás miatt készítményeik jóval drágábbak lesznek az amúgy is árérzékeny vevőknek.

Persze nem akarom mártír szerepben feltüntetni egyik gyártót sem, de én innováció párti vagyok. Ha nincs bevétele az innovatív gyártónak, akkor megáll a fejlődés, nem lesznek új, korszerű készítmények.

A magyarországi “modell” rossz a generikus (másolat) gyógyszereket gyártó vagy forgalmazó cégeknek is, mert bár hajlandóak egy-egy piacot “feláldozni” azért, hogy ők legyenek a legolcsóbbak, a bevételük ezáltal jelentős mértékben csökken. A Magyarországon gyártást is folytató gyógyszeripari cégek már elérték a tűrőképességük határát, főleg, hogy nem csak az árcsökkentéssel sarcolja őket az állam.

A nagymértékű árváltozás rossz a patikáknak is, a korábban már említett rossz készletgazdálkodásból eredő veszteségek miatt. Ugyanakkor az olcsó(bb) gyógyszeren kisebb a patika árrése, így kevesebb a haszna is. Egyszerűsítve: ugyanazért a munkáért kevesebb pénzt kap a gyógyszertár, kevesebb a bevétel. A rezsi és a bérköltségek pedig folyamatosan nőnek, így már-már a fenntarthatóság határára kerülnek a gyógyszertárak, ha szigorúan csak a gyógyszerek “kereskedelmét” vesszük.

Már többször is említettem, hogy egy gyógyszertár, ha életben akar maradni, akkor szélesítenie kell a termékpalettáját, és a gyógyszeren kívül olyan más termékekből kell a kiadásait fedeznie, melyeken nagyobb és kiszámíthatóbb haszna van. Vény nélkül kapható gyógyszerek, vitaminok, étrend-kiegészítők, kozmetikumok.

Eredetileg ezt a bejegyzést múlt héten akartam megírni és a végén arra kérni téged, hogy ha azzal szembesülsz, hogy nem kapod meg a gyógyszeredet időben, akkor kérlek, légy elnézőbb a gyógyszertáraddal szemben. Mivel már csak 2 nap van hátra az árváltozásig, jó eséllyel gyorsan rendeződnek a készletek a patikákban.

A "Like" gombra nyomva megoszthatod ismerőseiddel a bejegyzést!

ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR KERESŐ

nextserver A Patikablog oldalait a NEXTSERVER tárolja.