Akut problémák ügyeletben

Vagy akut (krónikus) problémák az ügyelettel?

november 10, 2013

Figyelem! Ez a bejegyzés már több mint 1 éves, tartalma elavult lehet!

Jelen bejegyzés apropóját egy múlt heti esemény adja, mely igazából egy instabil jéghegy csúcsa. De mondhatnám azt is, egy korall zátony, ami annyiban találóbb, hogy kiszámíthatatlan.

A gyógyszertári ügyeletek mindig tartogatnak érdekes eseményeket, történeteket, ezekről gyakran én is beszámoltam – mi több, közvetítettem – itt a Patikablogon.

A mindenszenteki hosszú hétvégén röppent fel a hír, hogy egy szombathelyi patikában nem volt szinte semmi sem kapható, amit az ügyeletes orvos felírt. A nyugat.hu portál adott hírt először róla, de hamarosan a tv2 is készített egy tudósítást, az eredetileg névtelenül levelet író hölggyel – érdekes. Kollégáim körében igyekeztem etikusan és az érintett fél reagálásálig teljesen semlegesen nyilatkozni a témában, hiszen érdemes megismerni a másik fél álláspontját is ítélethozatal előtt. Nem beszélve arról, hogy a média sok mindenre képes, láttunk már megrendezett riportokat, álbérgyilkosokat és stb…A nyugat.hu-ról már el is távolították az eredeti bejegyzést, ami a gyógyszerész kolléga verzióját látszik igazolni. Mint megtudtam, az ügyeletben semmiféle említésre méltó eset nem történt, főleg nem gyógyszerhiány miatt elküldött lázas kislány.

Az igazságot persze sosem fogjuk megtudni. Sajnos – anélkül, hogy bárki szavahihetőségét megkérdőjelezném – elképzelhető a panaszos szülő verziója is.

A probléma

A Pirulatrend újság siófoki Kongresszusi mellékletében (22. oldal) nagyon jól rávilágítanak erre a regóta húzódó problémára, ami leginkább az ügyeleti rendszer finanszírozása kapcsán kerül mindig szóba.

A probléma alapjait vissza tudjuk vezetni az örök ellentmondásra: sokak által nem üzleti tevékenységet ellátóként aposztrofált, mégis önálló gazdálkodó szerv mindenféle külső forrás nélkül kötelezhető egy olyan tevékenység ellátására, ami bár egészségügyi érdek, de gazdaságilag nem fenntartható.

Gyógyszertári ügyelet: nyitvatartási időn túl a lánykori nevén ÁNTSZ kötelezheti arra a patikákat, hogy gyógyszertári ügyeletet lássanak el, biztosítva ezzel a lakosság állandó, 0-24 óráig tartó gyógyszerhez való hozzáférését. Ügyeleti időben nem aznapi recepttel gyógyszert kiváltó, vagy recept nélküli készítményt (és nem az ügyeletről érkező) vásárlók esetében a gyógyszertár felszámolhat ügyeleti díjat, melynek összege jelenleg 381 Forint.

A gyér ügyeleti forgalom (10-15 fő), az alacsony árrés és az alacsony ügyeleti díj miatt az ügyeletes patikának jelenleg veszteséget termel a szolgálat ellátása.

Egy kis frissítés és pontosítás:
44/2004. (IV.28.) ESzCsM rendelet kimondja:

19. § (1) A gyógyszertár szolgálati idejét követő ügyeleti vagy készenléti szolgálat alatt a gyógyszerek és egyéb termékek kiadásáért – az indokolt igénybevétel kivételével -mennyiségüktől és a tételek számától függetlenül esetenként legfeljebb 300 Ft számítható fel, amely a szolgáltatást terhelő általános kulcs szerinti forgalmi adót nem tartalmazza.

(2) Indokolt igénybevételnek minősül a gyógyszer kiadása olyan orvosi vényre, amelyen az orvos a „cito”, „statim” vagy „periculum in mora” jelzést feltüntette, és amelyet az ügyeleti (készenléti) szolgálat időtartama alatt állított ki.

Magyarán, a korábbi saját gyakorlatom még engedékeny is volt, mert az aznapi, de nem ügyeleten felírt receptre is fel (kell) lehet számítani az ügyeleti díjat.

Mikor ügyeletről beszélünk a szakmán belül, mindig előkerül az üzleti, gazdasági szemlélet is. Ha nem csak ilyen esetekben gondolkodna merkantilista szemlélettel a szakma, meggyőződésem, hogy sokkal előrébb tartanánk, de legalábbis tisztább, kevéssé álszent helyzetben lennénk. Az ügyelet esetében azonban a szakma egyre több képviselője ért egyet abban, hogy az ügyeletnek a jelenlegi formában semmi értelme.

Mire való az ügyelet?

Sürgős, váratlan esetekben a beteg gyógyszerrel történő ellátására. Pont.

Mire nem való az ügyelet?

Ügyelet?Hajnali háromkor szűztea kapszula vásárlásra.

Két hete felírt recept kiváltására (ahogy egy kollégám által küldött képen is látható).

Buliból hazafele tartó aranylövésre készülő vevők fecskendővel történő ellátására.

„Napközben nem rohantam a patikába, úgyis lesz ügyelet, majd akkor kiváltom” esetekre.

És még sorolhatnám.

A lakossági oldal

Ha valakinek nyújtasz egy szolgáltatást, nem fog abba belegondolni, hogy miért, hogyan, miből működik az. Nem fogják ezek a részletek érdekelni, igénybe veszi, jó esetben fizet érte és az üzlet lezárul.

A szakmán belül hajlamosak vagyunk arra, hogy a vevőkre/betegekre vetítsük ki mindazt a mérget, dügöt, elkeseredettséget, amit a szakma napi problémái okoznak. Ez egy ügyeletben, ahol sokkal ingerültebb lehet a gyógyszerész (ki szeretne a családjától távol úgy ellátni egy szolgálatot, hogy még anyagilag sem éri meg?), és a kommunikációs készségek alacsonyabb szinte miatt is nem a megfelelő módon kerülhetnek közlésre fontos, népnevelő célzatú információk. Ez az út nem jó, nem járható!

Az ügyeletes írásaimból látszik, hogy én is rosszul viseltem szituációkat, de azt gondolom, hogy a vevőt/beteget, pont a fent vázoltak miatt nem szabad hibáztatni.

Elmondta neki bárki valaha is – normális hangnemben -, hogy mi az a patikai/orvosi ügyelet? Gondolhatnánk, hogy az ügyelet szó értelmezésével mindenki tisztában van. Nos, ez nincs így. Üdvözölendőnek tartanék egy például Kamara által indított betegtájékoztató kampányt, mely arról szólna, hogy elmagyarázzuk: mikor kell igénybe venni az ügyeletet, milyen feltételekkel, miért stb…Kérni sosem szégyen. Ha megkérjük a környezetünket, hogy milyen feltételeket tartson szem előtt, mielőtt becsenget az ügyeletes patikába, akkor előbb-utóbb ennek meg lehet a pozitív hatása. Népnevelés egy pozitív üzenetet hordozó kampányban (jelen helyzetben a legnagyobb hiba lenne egy negatív, parancsolgató, utasító kampány).

A helyzetet némileg nehezíti, hogy bizonyos szolgáltatások esetében – amit végülis logikusan kisebb fajsúlyúnak vélünk, mint az egészség/betegség kérdését -, hozzászokott a vevő, hogy azonnali megoldást, segítséget kap. Ilyen például egy telekommunikációs szolgáltatás vagy egy banki probléma megoldása.

Ne feledjük, míg a példaként említett esetekben nagy multinacionális cégek, óriási költségvetéssel állnak a háttérben, addig egy-egy ügyeletes gyógyszertár mögött egy szerényebb bevételi profillal rendelkező vállalkozás.

Nagyon durva számítással élve, egy ügyelet körülbelül egy napi bevétel minuszt jelent a gyógyszertár számára. Területenként változó, de havi szinten 2-3 ügyeletet látnak el a patikák, ami másképp kimondva azt jelenti, hogy havi 20-25 munknapból 3 nap semmi bevételt nem termel a gyógyszertár.

A szakmai oldal

Az ügyeletek kérdésének rendezése remek példa arra, hogyan nem tud megegyezni egy szakma és hogyan nem tud ésszerű döntést hozni. Ugyanakkor arra is jó példa, miként jelent kommunikációs öngólt az ügyeletek rossz finanszírozására történő panaszkodás egy olyan környezetben, ahol az üzleti szemlélet általános tagadása folyik.

Egy kis személyes kitérő: amikor személyi jogos patikavezető voltam, felmerült a város gyógyszerészei között egy kérés. Mivel a városban volt 22 óráig nyitva tartó gyógyszertár, azt kérték páran, hogy az ügyelet ne akkor kezdődjön, mikor az éppen ügyeletes patika bezár, hanem akkor, amikor az utolsó patika bezár.
A kollégák haza tudnak menni átöltözni, felfrissülni, gyereket lefektetni, vacsorázni stb… Az akkori tisztifőgyógyszerész egy dolgot kért: rendben, legyen így, de legyen minden patikában kifüggesztve az ajtóra, hogy a városban legtovább nyitva tartó gyógyszertár az „xy” patika, 22 óráig.
„Én nem fogok ingyen reklámot csinálni az xy patikának” – jött a hozzászólás, majd rá a sok igenlés (csordaszellem), így a rendszerből semmi sem lett.
Bár a városban volt 22 óráig nyitva tartó patika, a „z” patika szépen elkezdte az ügyeletet már 6 órakor, vagy akkor amikor bezárt.

Olyan ez, mint beismerni egy hibás lépést és még idő előtt változtatni. Sokan inkább halogatják a döntés meghozatalát, kívülről várják a csodát, hátha változik valami. Ahelyett, hogy elszenvednének egy kisebb veszteséget és újból előre tekintenének, inkább tolják maguk előtt az egyre növekvő veszteséget.

Az ügyeletek fenntarthatóságának van egy másik érdekes vetülete is, ami a bevezetőben említett – valós, vagy kitalált – történetnek is az alapját képezte. A készletezés.

Szintén nehezen értik meg a vevők/betegek (honnan tudnák?!), hogy ügyeleti időben a patika koránt sem teljes értékűként működik. Egyfelől személyi feltételek sem adottak (például magisztrális gyógyszerkészítésre), másfelől a készleten maradt készítmények mennyiségét erősen befolyásolja az aznapi forgalom. Természetesen kellő rutinnal, az épp ügyeletes orvos „tollának” ismeretével jól fel lehet készülni egy patikának az ügyeletre.

Amikor egy gyógyszerész ügyeletben másik készítményt ajánl, annak oka többnyire egy kényszerhelyzet megoldására törekvés. Ezért laikus olvasóimtól azt kérem, hogy ügyeleti időben legyenek kicsit megértőbbek és elfogadóbbak. Miért?

A jobb helyzetben lévő patikák napi kétszeri szállítással tudnak gyógyszert rendelni. Ez azt jelenti, hogy például egy ügyeletes napon kb. délelőtt 11 óráig le kell adni azt a rendelést, ami délután 2-3 óra fele érkezik meg a patikába és ami ez az addig elfogyott gyógyszerek feltöltését és az ügyeletre való felkészülést hivatott biztosítani. Van, ahol napi egyszeri szállítás van csak, így ezen patikáknak már előző nap délután 5-6 óra fele kell előre „kitalálnia”, hogy vajon a másnapi napközbeni fogyásra és az utána következő ügyeletre milyen és mennyi gyógyszer szükséges.

Vannak tipikusan „ügyeletes gyógyszerek”, melyek a legtöbb helyen állandó készleten vannak. Fájdalom-, lázcsillapítók, gyulladáscsökkentők, antibiotikumok. Ennek ellenére előfordulhat, hogy válogatni kell a maradék készletben, mert az ügyelet alatt, vagy már előtte napközben egyszerűen elfogytak készítmények.

Egy szó mint száz, több tolerancia és mind a beteg/vevő, mind pedig a gyógyszerész élete könnyebbé tehető.

Aláírom, hogy vannak esetek, amikor a patika napi szintű anyagi problémákkal küzd és ilyenkor a készletek feltöltése koránt sem egyszerű. Ügyeleti ellátásra viszont ugyanúgy kötelezhető.

De akkor mégis mi jelenthet megoldást? A sokat mondó címválasztásom nem véletlen.

A gyógyír a párbeszéd

Ahogyan a betegnek gyógyszerre van szüksége ügyeletben, úgy az ügyeleti rendszernek és a patikáknak is szüksége van gyógyszerre, gyógymódra. Azt gondolom, hogy a legjobb gyógyír a párbeszéd.

Párbeszéd a Magyar Gyógyszerész Kamara (MGYK) és a Magyar Orvosi Kamara (MOK) között. Üdvözölendő lenne egy közösen, szakmai alapon kialakított minimum lista kialakítása, amelyen szerepelnének azon gyógyszerek, melyeket javasolt ügyeletre bekészletezni. De nem elég csak bekészletezni, örömteli lenne, ha az ügyeletes orvosok (erre kellene a MOK) is ezekből a készítményekből válogatnának. Ezzel elkerülhető a beteg patika és orvosi ügyelet közötti ingáztatása is.

Párbeszéd a gyógyszerészek érdekképviselete (MGYK) és a lakosság között. Ahogy korábban említettem, nem várhatjuk el a vevőktől/betegektől, hogy birtokában legyenek egy olyan tudásnak („mire való az ügyelet?”), amit az oktatási rendszerben, de később a való életben se, soha senki nem mondott/magyarázott el nekik. Egy pozitív hangulatú, nem diktatórikus, hanem együttműködésre invitáló kampányt tudok erre a célra elképzelni.

Párbeszéd a gyógyszerészek között. Az ügyelet mindenkinek nyűg, teher, pénzügyileg veszteséges. A legtöbb településen található a kórház/ügyelet mellett gyógyszertár – hiszen üzletileg nagyon kecsegtető volt ott patikát nyitni. Ezen patikák tulajdonosaival kellene megegyezni a település többi patikájának, hogy az ügyeleti szolgálatot – közösen összeadott finanszírozásért cserébe – egy adott patika lássa el. Ebbe a folyamatba vagy az államnak, vagy az önkormányzatnak is be kell kapcsolódnia, hiszen az egészségügyi ellátórendszer többi pontján ügyeleti szolgálatot ellátók finanszírozásában részt vesz.

És van egy financiális megoldás: az ügyeleti díj drasztikus megemelése, mondjuk 1000 Forintra. Ezzel ugyan középtávon el lehet riasztani az indokolatlanul a gyógyszertárat felkeresőket (az indokolt ellátás úgy, ahogyan most is, ügyeleti díj mentes lenne), azonban hosszú távon azt eredményezheti, hogy ténylegesen csak a sürgős, indokolt ellátást igénylők keresik fel a gyógyszertárat ügyeletben. Ez viszont magával hozza azt, hogy az ügyelet finanszírozhatósága (a minimális forgalom további csökkenése miatt) tovább romlik, dacára a megemelt ügyeleti díjnak.

Vagy választhatjuk a norvég modellt: minden nap bezár a patika és csak reggel nyit ki, szombaton is, majd legközelebb csak hétfőn reggel nyit ki. Sürgős esetekre ott a mentő és a kórház. Működik.

Önreklám

Az ügyeletes patika felkeresése sokszor komoly gondot okoz. Bár minden gyógyszertár ablakában ki van helyezve az ügyeleti beosztás, egy-egy lesre futás sürgős esetben időveszteséget és további kellemetlenségeket szül.

Az oldal alján is látható ügyeletes patika modul ezt a problémát kívánja orvosolni, használd bátran! Csakúgy, ahogyan mobil eszközről elérhető ugyeletespatika.com szolgáltatás, melyet Mondovics Mihállyal közösen készítünk.

nextserver A Patikablog oldalait a NEXTSERVER tárolja.